CSRD- Corporate Sustainability Reporting Directive- Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv¹

‍

Az Európai Zöld Megállapodás keretein belül 2023-tól érvényes a CSRD, amelynek célja, hogy kötelezze a vállalatokat a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kérdésekkel, így például a környezetvédelmi kockázatokkal és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban tiszta és nyílt kommunikációra fenntarthatósági jelentésen keresztül.  

A CSRD elsősorban nagyvállalatok meghatározott listájára és bizonyos középvállalkozásokra, valamint a 150 millió eurós bevétellel rendelkező nem EU-s nagyvállalatokra vonatkozik és fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget von maga után. Az első ilyen jelentést a megnevezett vállalatoknak 2025-ben kell közölniük 2024-es működési adataik alapján.  

Az érintett vállalkozásoknak a kettőből három kritériumnak kell megfelelnie, hogy hatályos legyen rájuk a CSRD irányelv. A nagy vállalatoknak 25 milliós mérlegfőösszeg, vagy 50 millió eurós nettó éves árbevétel vagy 250 fő feletti alkalmazotti létszám felett kötelező jelentést tenniük, a középvállalkozásoknak 5-25 milliós mérlegfőösszeg, vagy 10-50 millió eurós éves nettó árbevétel, vagy 250 fő alatti alkalmazotti létszámnál lesz kötelező, míg a kisvállalkozások 450 ezer – 5 millió eurós mérlegfőösszeg vagy 900 ezer – 10 millió eurós nettó árbevétel vagy maximum 50 fő alkalmazott esetén kötelező a jelentéstétel.²

ESRS- European Sustainability Reporting Standards- Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabvány³

‍

A 2023-ban bevezetett jelentéstételi szabványt a CSRD mellett együttesen vezették be, hogy egységesítsék a jelentéstételi kötelezettségeket a CSRD alá tartozó vállalatok számára.  

A szabvány az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) szempontok, valamint az éghajlatváltozás, emberi jogok és biológiai sokféleség alapján szabványosítja a jelentéseket. Továbbá figyelembe veszi a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület és Globális Jelentéstételi Kezdeményezés szempontrendszerét is, ezzel megteremtve az uniós és globális szabvány előírások közötti átjárhatóságot.  

2024-től az EU nagyvállalatainak és tőzsdén jegyzett vállalatainak válik kötelezővé a jelentéstétel, ez nagyjából 50.000 céget jelent, azonban a kisebb vállalatok is érintettek lehetnek, mint beszállítók, így ők sem mentesülnek a jelentéstételi kötelezettségek alól.  

CSDDD- Corporate Sustainability Due Diligence Directive- Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv⁴

‍

2024 áprilisban fogadta el az Európai Parlament a CSDDD átvilágítási irányelvet, amelynek célja, hogy olyan kötelezettségeket szabjon a vállalatok számára, amelyek enyhítik, megszüntetik vagy megelőzik a környezetre és emberi jogokra gyakorolt káros hatásokat, például a nem megfelelő munkahelyi biztonságot vagy hulladékártalmatlanítást tekintve.  

Az irányelv különlegessége, hogy teljeskörű átvilágítást ír elő, amely nemcsak a vállalatokra, de a hozzájuk tartozó ellátási láncokon belüli fenntarthatósági kérdésekre is kiterjed, beleértve leányvállalataikat és üzleti partnereiket is, biztosítva, hogy a vállalat az ellátási lánc minden szintjén felelősséggel tartozzon az általa kifejtett társadalmi és környezeti hatásokért.  

Az átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségeket fokozatosan vezetik be, először az 5000 fő feletti és 1500 millió eurónál nagyobb forgalommal rendelkező vállalatokra 2027-től, majd a 3000 fő feletti és 900 millió eurónál nagyobb forgalommal rendelkező vállalatokra 2028-tól, végül az 1000 fő feletti alkalmazotti létszámú és 450 millió eurónál magasabb forgalmú vállalatokat fogja érinteni 2029-től.  

Magyar ESG törvény⁵

‍

Az ESG törvény a CSRD direktíva magyar, tagállami implementációja. A törvény 2024 januárjában lépett hatályba és célja a nyílt kommunikáció biztosítása a vállalatok működése kapcsán fenntarthatósági szempontok alapján. A jelentéstételi kötelezettségen túl kockázatkezelési kötelezettséget is elvár az új törvény, így például panaszkezelési rendszerek bevezetését és új munkafolyamatok felállítását.  

A vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk ESG alapú szempontrendszer alapján ESG beszámolójukban, a beszámoló a kedvező hitelbírálat alapfeltétele is lesz. A CSDDD-hoz hasonlóan a vállalatok felelősséggel tartoznak saját és beszállítói láncuk működésével kapcsolatban is, akik pedig nem tesznek eleget a kiírt jelentéstételi és kockázatkezelési kötelezettségeknek 2026-tól pénzbírságra számíthatnak.  

2024-től a 10 milliárd forintos mérlegfőösszeg feletti, vagy 20 milliárd forintos éves nettó árbevétel feletti, vagy 500 fő felett foglalkoztató vállalatok, 2025-től a 250 fő feletti, míg 2026-tól a kis- és középvállalkozások számára is hatályos lesz az ESG törvény.  

Hol segít az Ingenium?

‍

ESG képzéseinkkel támogatjuk vállalatod átállását munkatársaid oktatásán keresztül, segítve a törvényi kötelezettségek közötti eligazodást, míg ESG tanácsadási szolgáltatásunkkal segítjük vállalatod átalakulását és alkalmazkodását az új kötelezettségekhez.

‍