A stockholmi konferencia

‍

1972-ben tartották Stockholmban az egyik első fenntarthatatlan fejlődéssel és környezetszennyezéssel kapcsolatos konferenciát¹, amelynek célja egy akcióterv létrehozása volt, amivel hatásosan fel tudnak lépni a környezetkárosító gyakorlatok ellen. Az akcióterv számos kiemelt kérdéssel foglalkozott, többek között a nyersanyagok felhasználásának, nemzetközi szintű szennyezésnek, a környezet társadalmi jelentőségének, a fejlődés és természet kapcsolatának és a nemzetközi szervezeteknek a szerepével a globális fejlődés terén.  

A konferencián ezek megoldására létrehoztak egy környezeti alapot, amely a fenntartható fejlődést és természetvédelmet támogatta, valamint létrehozták a UNEP szervezetet², amely az ENSZ természetvédelmi programjáért felelős.  

‍

A konferencia öröksége

‍

Az 1972-es konferencia megteremtette a nemzetközi környezetvédelmi diplomácia alapjait, teret adva új, a fenntarthatósággal és a vállalatok környezetszennyezésével foglalkozó egyezmények és nemzetközi szervezetek létrehozására. A konferencia jelentősége abban is rejlik, hogy ösztönözte civil szervezetek és nonprofit vállalatok részvételét a korábbi, szigorúan profit vezérelt vállalati partnerek részvételével szemben.  

2022-ben, a konferencia 50. évfordulóján, az ENSZ ismételten megszervezte a konferenciát Stockholm +50 névvel, amelynek célja az eltelt fél évszázad eredményeinek összegzése és a további lépések meghatározása volt. A 2020-as COVID válság, a továbbra is fenntarthatatlan gazdasági növekedés és súlyosbodó természeti katasztrófák azt mutatják, a konferencia eredeti céljait még nem sikerült megvalósítani³ és további lépésekre van szükség, hogy fenntartható fejlődést biztosítsunk a jövő gazdaságának számára.  

‍

Előre a fenntartható fejlődés útján

‍

A Stockholm +50 konferencián hangsúlyos szerepet kapott a fenntarthatóságért való cselekvés hiánya, felhívva a figyelmet arra, hogy az egyezmények tettek nélkül mit sem érnek, további beavatkozásra van szükség.  

Ennek szellemiségében a környezetvédelem fontossága az Európai Unió tervezetében is kiemelt szerepet kapott, felismerve a további cselekvés szükségességét. 2024. áprilisában az Európai Parlament elfogadta a CSDDD határozati javaslatot⁴, melynek célja az európai székhelyű vagy ott tevékenykedő vállalatok ellátásiláncainak és működésének fenntarthatóbbá és átláthatóbbá tétele. A törvényjavaslat hatással lesz a tagállami szabályozásokra is, számtalan Magyarországon működő céget is érintve, akiknek alkalmazkodniuk kell a bevezetett új törvényekhez, így az ESG törvényhez is.  

‍

Hol segít az Ingenium?

‍

ESG ajánlataink széleskörben támogatják vállalatod fenntartható átállását. ESG csomagunk keretén belül foglalkozunk üzletfejlesztéssel, továbbá A Klímafreskón keresztül segítünk abban, hogy interaktív módon felkeltsd munkatársaid figyelmét a fenntarthatóság fontosságával kapcsolatban, ESG képzésünkön pedig hasznos ESG tudásra tehetsz szert.

‍