Mi az az ESG és miért fontos a magyar KKV-k számára?

Az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási), vagyis az ESG faktorok kiemelkedő fontossággal bírnak a vállalatok számára, beleértve a magyar kis- és középvállalkozásokat (KKV) is. A környezeti tényezők az olyan környezeti hatásokat, mint az energiahatékonyságot és a hulladékkezelést veszik figyelembe, a társadalmi tényezők a munkavállalói jogokra és a helyi közösségekkel való kapcsolatra összpontosítanak, a kormányzati tényezők pedig a vállalati irányítást és felelősségteljes vezetést hangsúlyozzák.

Az ESG kritériumoknak való megfelelés segíthet a versenyképességben, a tőkepiachoz való hozzáférésben, az ügyfelek bevonzásában, illetve egy hosszú távon is fenntartható és felelős vállalkozás kialakításában. Az ESG szempontok figyelembevétele lehetőséget teremt az innovációra, hatékonyságra, és a jogszabályi követelmények teljesítésére is.  

Az ESG irányelvek követése és az ESG célok elérése befektetési lehetőségeket is nyújtanak a KKV-k számára. A befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ESG szempontoknak való megfelelésre, és hajlamosak támogatni az olyan vállalatokat, amelyeknél kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, annyira, hogy már a befektetők 97%-a figyeli a nem pénzügyi információkról szóló beszámolókat is. A befektetői szemszög különösen fontos a KKV-k számára, mivel az ESG céloknak való megfelelés nemcsak a vállalkozás hosszú távú versenyképességét javíthatja, hanem lehetőséget teremthet az új forrásokhoz és tőkéhez való hozzáféréshez is. Az ESG-orientált befektetők számára vonzó lehetőség, hogy az ilyen cégek nemcsak a pénzüket gyarapítják, hanem pozitív társadalmi és környezeti hatást is gyakorolnak. Pályázati források eléréséhez is figyelembe veszik már az ESG szempontoknak való megfelelést, ezért érdemes minél előbb a vállalatoknak is ehhez igazodni, ha támogatásokhoz szeretnének jutni.

Idő kérdése és az ESG-megfelelés széleskörben elterjedté válik az üzlet minden érintettjének körében. Elsősorban a fogyasztó az, aki szokásaival alakítja a piacot és így nyomást gyakorol az állami szabályzó szervekre, de ugyanakkor a beszállítókkal szemben is egyre nagyobb elvárássá válik az ESG-célokkal szemben való alkalmazkodás, ahogyan az igényszépen lassan halad lefele az ellátási láncon.

A fentieken túl az ESG kritériumok biztosítása érdekében az Európai Unió és vele együtt a magyar kormány is hazai keretszabályozást alkot meg, amely kötelezni fogja a jövőben a KKV-kat az ESG szempontok figyelembevételére.

Milyen szabályozások érintik a KKV-kat a jelenben és majd a közeljövőben?

Jelenleg az NFRD (Non-Financial Reporting Directive, vagyis a Nem Pénzügyi Jelentési Irányelv) van életben, ami alapján az egyes tagállamokban a számviteli törvények szabályozzák a fenntarthatósági jelentések közzétételét. A jelentés egyelőre csak az 500 főnél nagyobb és közérdeklődésre számot tartó vállalatokra kötelező, amelyek itthon nagyrészt a tőzsdén jegyzett cégeket jelenti, mint a nemzetközi vállalatok leányvállalatait, illetve néhány hazai állami és privát vállalatot, valamint a bankokat és a biztosítókat.

A szabályzások közül egyik legfontosabb az NFRD-t 2024 január elsejével kibővítő CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive, vagyis a Vállalati Fenntarthatósági Jelentések Irányelv) lesz. Ennek alapján 2024-től a vállalatoknak értékláncra vonatkozó jelentési kötelezettséget kell tenni, amely elsőként a tőzsdén jegyzett vállalatokszámára lesz kötelező, de előreláthatólag 2026-tól ki fog terjedni mindenpiacon jegyzett KKV-ra is. Előre láthatóan a mikrovállalkozásokat a szabályozás nem fogja érinteni.

Ennek mentén úgy tűnhet, hogy 2026-ig nincs feladatuk a KKV-knak az új irányelvvel kapcsolatban, de közvetetten, kifejezetten érintettek lesznek a kis- és középvállalatok is már az első naptól kezdve, hiszen sok esetben a nagyvállalatok befolyásolni fogják a teljes ellátási láncot. Fontos alapelv, hogy a bankok a hitelek nyújtásakor is figyelembe fogják venni a mostaninál is jelentősebben az ESG szempontokat, ezért érdemes a vállalatoknak minél előbb felkészülni rá.

2025-től fog életbelépni a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, vagyis a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv) is, ahol a fentiekben már említett, érintett vállalatoknak a teljes értékláncára nézve is érvényesíteniük kell a fenntarthatósági szempontokat.

Továbbá a jelenleg is hatályban lévő Taxonómiarendelet elsősorban a pénzügyi intézeteknek szól és az Európai Unió a zöld hitelek transzparenciáját teszi lehetővé. Ezen zöld hitelek kifejezetten kedvezőek a magyar KKV-k számára is.

Mindezek mellett az Európai Unió 2023-as ESG minősítési javaslata a besorolások piaci hiányosságaira, mint például a módszertanok és szolgáltatók működésének átláthatóságára összpontosít. A javaslat az ESG-besorolások minőségének javítására irányul, támogatva a befektetési döntéseket is. Magyarország számára ez lehetőséget jelent egy egységes, nemzeti ESG stratégia kialakítására, elősegítve a nemzetközi pénzügyi piacokon való előnyös helyzetet és a hazaivállalatok fenntarthatósági teljesítményének javítását. A saját ESGkeretrendszer megalkotásával Magyarország függetlenítheti magát a külföldi minősítőktől, megőrizve gazdasági és társadalmi érdekeit, valamint hozzájárulva a globális fenntarthatósági célkitűzésekhez. Ezekre tekintettel a Kormány egynemzeti ESG kerettörvényt tervez benyújtani az Országgyűlés számára annak érdekében, hogy a vállalkozások megőrizzék, sőt növelhessék versenyképességüket. A törvényjavaslat véglegesítését és benyújtását megelőzi a tervezet szakmai és társadalmi vitája, ezek fényében a véleményezésre bocsátott tervezet elérhető a kormányzati portálon.

A KKV-knak tehát érdemes beépíteni az ESG-elveketüzleti stratégiájukba, ami pozitív hatással lehet a vállalat imázsára, a munkavállalók elkötelezettségére és az ügyfelek elégedettségére. A jövőbeli szabályzások kifejezetten meg is követelik majd ezt, ugyanakkor nem kizárt, hogy a piaci verseny vagy az ellátási lánc nagyvállalatainak elvárásai a szabályzó szerveknél is hamarabb lépnek majd fel motiváló jelleggel. Az viszont bizonyos, hogy már ma isjelentős versenyelőnyre tehetnek szert azok a KKV-k, akik már a szabályzások életbelépése előtt integrálják az ESG szempontokat és a zöld jelentések elkészítését folyamataikba.

Hogyan érdemes belekezdeni a vállalati integrációba?

Az integrációnak első és legfontosabb lépése a jelenlegi ESG irányok helyzetértékelése, mind a külső környezet tényezőinek, mind a jogszabályok vagy iparági jógyakorlatok, mind pedig a szervezet belső tényezőinek felmérésével és kiértékelésével.

Ezt követően érdemes a hagyományos stratégiaalkotás folyamatát követve kidolgozni egy széleskörű ESG stratégiát, vagyis a vállalati szintű vízión és misszión keresztül a célkitűzések meghatározását követve azokat alcélokra és akciókra lebontva tudatosítani mindezt a munkavállalókban is.

A korábbiak bemutatásának céljául ezt követően fontos az ESG jelentés elkészítésére való törekvés, vagyis sok nem pénzügyi teljesítménymutató meghatározása, mérése, közzététele és a vállalat stratégiájának kialakítása az ESG célok mentén.

Mindennek eredményeképp a vállalatoknak lehetősége lesz különböző tanúsítványokat megszerezni, amelyek tovább tudják növelni a cég hitelességét és imázsát.

A korábbiak során fontos szem előtt tartani, hogy az ESG irányelveinek kialakítása nem egy egyoldalú folyamat: figyelni kell a vevők, beszállítók igényeire és visszajelzéseire, és egyfajta párbeszéd mentén alakítani ki az új munkavállalói elveket és feladatokat. Kiemeleten jelentőst ovábbá, hogy ez utóbbira a vállalat dolgozói ne extra feladatként tekintsenek, időt és energiát kell tudni allokálni számukra, de célszerű lehet akár egysaját, különálló ESG munkacsoport kialakítása is, amelyekhez érdemes az ESG tanácsadó bevonása is.

Miben tud segíteni az Ingenium Alliance?

Az Ingenium Alliance elsősorban fenntarthatóságra szakosodott tanácsadói portfólióval rendelkezik és egyebek mellett olyankörnyezeti hatásvizsgálatokat is el tud készíteni, mint az éghajlatvédelmi rezilienciavizsgálat, a Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP), az Energiamegtakarítási Intézkedési Terv (EMIT), az integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT), vagy akár az Épületenergetikai Tanúsítás (ET). Mindezeken túl csapatunk az ESG főbb kritériumainak integrálására is kifejezetten piacképes, együttműködünk számos magyar KKV-val.

Vállalatunk a nemzetközi, valamint a hazai jogszabályoknak megfelelően alkalmazkodik és alakítja ki a vállalatok fenntarthatósági stratégiák elkészítését, amelyben az Ingenium Alliance ESG tanácsadóként tudja segíteni a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit.