Mit is takar a CSRD?

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló 2014-es irányelv (NFRD) módosításaként az újonnan javasolt és elfogadott CSRD¹ célja, hogy szigorítsa az EU által szabályozott piacokon működő vállalkozásokra vonatkozó jelentéstételi követelményeket.

A vállalatoknak számos teljesítménymutatót és üzleti célkitűzést kötelező lesz feltüntetniük éves jelentéseikkel együtt. A CSRD megköveteli a vállalatoktól, hogy a kettős lényegesség koncepciójának megfelelően számoljanak be tevékenységükről: nemcsak a működésük környezetre gyakorolt hatását kell nyomon követniük, hanem figyelembe kell venniük a szervezetükre gyakorolt környezeti hatásokat is. Ezen túlmenően a fenntarthatósági jelentéseknek kulcsfontosságú információforrásként kell szolgálniuk a vállalkozás ESG-céljairól, és arról is, hogy milyen konkrét akciókkal fogja a vállalat elérni ezeket a célokat.  

Az NFRD követelmények teljesítéséhez az EU-ban működő vállalkozásoknak nem volt kötelező harmadik, külső fél által nyújtott validációt bemutatniuk. Ez egy kiemelt elem, amelyen a döntéshozók szigorúbb ellenőrzési kötelezettséget rónak a cégekre, hiszen a CSRD hatálybalépésével a harmadik, külső audit fél bevonása is kötelező, könyvvizsgálói jelentés formájában. Az Európai Egységes Elektronikus Formátumról szóló rendelettel (ESEF) összhangban a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozásoknak XHTML formátumban kell elkészíteniük beszámolóikat.

Az ESG-kritériumok kulcsszerepet játszanak a CSRD-kötelezettségek betartásában, amelynek részeként az olyan immateriális javak, mint a humán, társadalmi és szellemi tőke alapvető fontosságúak a monitoring szempontjából.  

Az eddig hatályban lévő NFRD-rendelet eddig közel 11 000 vállalkozást érintett, de az új CSRD-jogszabály sokkalta nagyobb horderejű változást von maga után: közel 50 000 vállalkozásnak kell cselekednie a megfelelés érdekében.

Mely vállalatok érintettek, és miért fontos a CSRD megvitatása?

2023 első hetében, január 5-én lépett hatályba a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv. Az Európai Unió piacain működő legtöbb vállalat számára ez új szabványokat és követelményeket határoz meg, amelyeknek ezeknek a vállalkozásoknak meg kell felelniük.

A fentieken túl az EU-n kívüli, de az Unió piacain150 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító vállalatoknak is meg kell majd felelniük a CSRD által meghatározott követelménynek.

A jogszabály tükrözi a kulcsfontosságú piaci szereplők fenntarthatósági hatásának nyomon követésére és az átláthatóság növelésére irányuló uniós kezdeményezéseket: 2024-től a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak jelentést kell készíteniük az ESG-hatásukról, amelyet éves jelentésükben kell feltüntetniük. 2025-ben és 2026-ban a tőzsdén jegyzett és nem jegyzett kkv-k is az irányelv hatálya alá kerülnek. Összesen mintegy 49 000 vállalkozás érintett, ami az uniós piacok teljes forgalmának 75%-át teszi ki.

Mi a várható ütemezés a CSRD iniciatíva kapcsán?

1. 2024. január

A CSRD-követelmények életbe lépnek az NFRD hatálya alá tartozó vállalatok számára

2. 2024. június

Az EU külön követelményeket állapít meg a KKV-k és nem uniós jogalanyok számára.

3. 2025. január

Az érintett vállalatok köre a következő kritériumok alapján bővül:

Nagyvállalatok, amelyek két egymást követő éves mérlegfordulónapon az alábbi mutatók közül legalább kettőt meghaladnak:

- 40 millió euró nettó árbevétel

- 20 millió eurós teljes eszközállomány

- 250 vagy több foglalkoztatott

5. 2026. január

Bizonyos kkv-k kötelesek jelentést tenni:

Az EU által szabályozott piacokon jegyzett vállalkozások várhatóan két évvel elhalaszthatják az első jelentéstételi alkalmazást, határidőig megtartva saját jelentési szabványaik alapját.

6. 2028. január

Az EU-n kívüli vállalatoknak akkor kell jelentést tenniük, ha az EU-piaci bevételeik meghaladják a 150 millió eurót, és egy vagy több leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkeznek.

Mit jelent ez valójában az uniós vállalkozások számára?

A Green Deal legtöbb kezdeményezése arra összpontosít, hogy a gazdasági szereplőket ösztönözze fenntarthatósággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztására. A közelmúltban a politikai döntéshozók megvitatták a környezetbarát tervezésről szóló rendeletjavaslatot² is, amely előírná a gyártó vállalatok számára, hogy termékeik előállítása és értékesítése során térjenek át körforgásos gazdasági módszerekre. A tervezés fontosságát mutatja az a tény, hogy a terméktervezés a termék életciklusa során a termék által gyakorolt környezeti hatások közel 80%-át befolyásolja.

Tisztán látható, hogy az Európai Unió az üzleti tevékenység minden végpontjára igyekszik hatást gyakorolni, mivel nemcsak a tervezés és a gyártás, hanem a jelentéstételi tevékenység is komoly szabályozás alá esik. Nem tévedünk, ha arra számítunk, hogy egyre több fenntarthatósági jogszabály lép majd életbe. Ennek oka az EU azon kulcstörekvése, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.³

Egy dolog biztos: kevés idő áll rendelkezésre, hogy a cégek felkészüljenek a közelgő szabályozási változásokra, amelyek hamarosan új normákká válnak. A helyzet annál is inkább aggasztó, hiszen a World Benchmarking Alliance 2022-es értékelési adatállománya⁴ szerint az európai vállalatoknak mindössze 5%-a követi nyomon, hogyan hat működésük a környezetre. Noha néhány vállalat már beszámol ESG-tevékenységéről, csupán 22%-uk tesz közzé jelentéseiben egy vagy több olyan mutatót, amely megfelel a CSRD-szabványoknak.  

Az uniós vállalkozásoknak nem sok választási lehetőségük marad, minthogy saját ESG-stratégiájukat és ütemtervüket kidolgozzák, amelyben a CSRD jelentési kritériumoknak való megfelelés lesz az egyik legfontosabb kérdés.