Június 19-én, Veszprémben rendezte meg idei II. konferenciáját a KGTP. A konferencia fő témája a körforgásos gazdaságra való átállást segítő, magyar vállalatoknak elérhető finanszírozási alternatívák bemutatása volt.  

A konferencián Prof. Dr. Birkner Zoltán, a KGTP elnöke, egyben a konferencia házigazdája mondott köszöntőbeszédet. Szakmai előadásokat hallhattunk Dr. Raisz Anikó, a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkártól, Dr. Nagy Márta a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkártól és Keszthelyi Nikoletta, a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkártól, Dr. Petri Bernadett miniszteri biztostól, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatójától, Dr. Rodek Nórától, a Nemzeti Innovációs Ügynökség külpiaci igazgatójától, Molnár Csaba Gábortól, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatójától, valamint Runtág Tivadartól, a MOHU operatív igazgatójától és Dr. Zábori Zoltántól, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának főosztályvezetőjétől is.

‍

Regionális törekvések a globális trendekkel szemben- Versenyképesek a magyar vállalatok a fenntarthatósági piacon?

Köszöntő beszédében Dr. Birkner Zoltán kiemelte a kontinentális együttműködés szerepét a körforgásos gazdaságra való átállásban, amelyben nagy szerepe van a tudományos intézetek, így például az egyetemek, valamint a gazdasági szereplők együttműködésének, a tudás és az igények találkozásának.  

Dr. Petri Bernadett, csatlakozva Dr. Birkner Zoltán kontinentális szerepvállaláshoz fűzött gondolataihoz hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Európai Uniós költségvetési tervben nő a közvetlen támogatások aránya és kiemelt szerepet kap a regionális politika a zöld átállásban visszamaradottabb régiók felzárkóztatásában. Az Uniós színvonalú körforgásos gazdasági modellre való átállás kapcsán Dr. Raisz Anikó beszélt Magyarország kulcs szerepéről, mint a az Európai Tanács jelenlegi elnöke. Az Államtitkár Asszony a magyar EU elnökség körforgásos gazdasággal kapcsolatos programját is ismertette a résztvevőkkel.  

Dr. Rodek Nóra a Horizon Europe programot ismertette, külön felhívva a figyelmet, hogy noha a magyar cégek pályázati sikerrátája magas, mégis a pályázatok leadásának száma alacsony, elmarad a többi uniós ország leadásaitól. A Horzion Programon túl az XPAND program, a magyar vállalkozások nemzetközi piacra lépését segítő program is bemutatásra került. A konferencia során ezzel kapcsolatban felmerült az a kihívás is, hogy a jelenlegi, uniós zöld átállás szlogen alá tartozó programok nem a nemzeti keretrendszerekhez illeszkednek, hanem egy uniós szintű versenyhelyzetet alakítanak ki, amelyben a fenntartható működésre képtelen magyar vállalatok komoly versenyhátrányból indulnak.

Az ESG törvény és a versenyképesség megőrzése

Molnár Csaba Gábor az ESG törvény céljait és célkitűzéseit ismertette előadásában. Az ESG törvény a CSRD direktíva magyar megfelelője, amely 2024. január elsejétől van érvényben. Az áprilisban végzett törvény módosítások célja a magyar vállalatok versenyképességének megőrzése, Molnár Csaba Gábor kiemelte: az ESG törvény 2-3 éves felkészülési időt hagy a magyar vállalatoknak. Ennek érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága egyszerűsített, központosított kérdőívet biztosít a vállalatoknak, valamint a pénzbírságolás is csúsztatva, 2026-tól lép érvénybe meg nem felelés esetén.  

A kötelezővé váló ESG beszámoló kiemelt figyelmet szentel majd az ESG szempontok közül gyakran kevéssé prioritást képező „S”, társadalmi szempontnak és támogatja, hogy a magyar vállalatok olyan a környezetet és társadalmat segítő intézkedéseket eszközöljenek, amelyek regionális, hazánkban fellépő környezeti és társadalmi jelenségekre reagálnak.

‍

A KEHOP+ támogatás

A KEHOP+ támogatás a 2014-2020 között futó, az éghajlatváltozás hatásai miatt fellépő problémák megoldására szánt operatív program 2021-2027 között futó folytatása.  

Dr. Nagy Márta helyettes államtitkár hangsúlyozta, az új KEHOP támogatás immár nem terjed ki a vegyes hulladékok ártalmatlanítására, viszont előtérbe helyezi a hulladékhasznosítással foglalkozó gazdasági társaságokat a támogatási rendszerben és kiemelt figyelmet szentel a csomagolási hulladékok újra felhasználásának.  

Keszthelyi Nikoletta helyettes államtitkár a támogatás másod- és harmad számú prioritási köreit, a körforgásos gazdaságra való átállást és szemléletformálást, valamint a természet és környezetvédelem pilléreket emelte ki, amelyek mentén kulcs szerepet kapnak a megosztásos gazdasági modellen alapuló megoldások és a fenntartható, környezetbarát termékek.  

‍

A finanszírozásról nyíltan: interaktív panelbeszélgetések a konferencián

A konferencia második felében négy panel beszélgetésre került sor, amelyek interaktív jellege a teret adott a résztvevőknek, hogy nyíltan feltegyék kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban.  

A négy panelbeszélgetés különböző témákat ölelt fel. Az első panelbeszélgetés során, amelyet Dr. Rodek Nóra vezetett, a Horizon Europe és az XPAND, a magyar vállalkozások nemzetközi piacra lépését segítő program, bővebb bemutatására került sor. A beszélgetés során fókuszba került a pályázati lehetőségek ellenére is fellépő, a magyar vállalatokra jellemző innovációs hajlandóság hiánya.  Ezzel egy időben zajlott a KEHOP program körforgásos gazdaságfejlesztéssel és kármentesítéssel foglalkozó panelbeszélgetése, amely a KEHOP céljait és az Európai Uniós Kohéziós Alap felhasználását ismertette.

A harmadik panelbeszélgetés során a közvetlen Európai Uniós  forrásokról beszélgettek a panelisták, szót ejtve a jelenlegi digitális trendekről és a hulladék mennyiségével járó költségterhekről.  Az utolsó panelbeszélgetés a körforgásos hulladékgazdálkodás és víziközmű szolgáltatásokkal foglalkozott. A beszélgetés a résztvevői kérdésekre reflektálva a koncessziós szerepkörök fontosságának és a szennyvízkezelés jövőjének irányába terelődött.  

Az Ingenium Alliance-nél büszkék vagyunk arra, hogy a KGTP-vel közösen immár második alkalommal vehettünk részt ilyen rangos esemény megszervezésében.  

‍