Mi az az ESG?

Az ESG magyarul környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket jelent. Az ESG kritériumok segítenek értékelni egy vállalat vagy befektetés hosszú távú kilátásait és kockázatait azáltal, hogy figyelembe veszik, hogyan kezelik a környezeti kihívásokat, milyen a kapcsolatuk a társadalommal, és milyen a vállalatirányításuk minősége. Meghatározóak a vállalatok hosszú távú sikerének értékelésében.

EU CSRD

Az Európai Unió CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive, azaz a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv) törekvéseinek célja, hogy javítsa a vállalatok által a fenntarthatósági kérdésekről szolgáltatott információk minőségét, átláthatóságát és összehasonlíthatóságát, valamint elősegítse a fenntarthatósági információk pénzügyi értékének jobb bemutatását.¹  

ESG és CSRD Magyarországon

A 2023. évi CVIII. törvény² az EU CSRD irányelvének magyar implementációja, amely kiterjeszti a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket. Célja a fenntartható finanszírozás, társadalmi felelősségvállalás ösztönzése, kockázatértékelés, és a vállalatok objektív fenntarthatósági elszámoltatása. Ez tartalmazza azokat a változtatásokat és kiegészítéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magyar vállalatok megfeleljenek az EU által előírt átláthatósági és jelentéstételi normáknak a fenntarthatósági teljesítményükkel kapcsolatban. Magában foglalja a nagyvállalkozásokat, KKV-kat, valamint az ESG tanácsadókat, tanúsítókat, szoftvergyártókat és oktatóintézményeket.  

Kire vonatkozik pontosan?

1. Olyan közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra és nagyvállalatokra, amiknél háromból kettő teljesül az alábbiak közül (előző lezárt üzleti év):

2024-es pénzpénzügyi év adatai alapján 2025-től:

• Mérlegfőösszeg 10.000 millió forint felett
• Éves nettó árbevétel 20.000 millió forint felett
• Foglalkoztatottak átlagos létszáma 500 fő

2025-es pénzpénzügyi év adatai alapján 2026-től:

• Mérlegfőösszeg 10.000 millió forint felett
• Éves nettó árbevétel 20.000 millió forint felett
• Foglalkoztatottak átlagos létszáma 250 fő

2. Közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra³

Alapelvek

A törvény négy kulcsfontosságú szempont mentén fogalmazza meg alapelveit, amelyek az ESG beszámolók készítése során irányadóak a vállalkozások számára:

1. Kettős lényegesség elve: A vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról.

2. Fenntarthatósági lehetőségek figyelembe vétele a jelentéstétel során: A vállalatoknak beszámolójukban kell elemezniük, hogyan befolyásolják a fenntarthatósági szempontok az üzleti teljesítményt, helyzetet és a fejlődést.

3. Hosszútávú következmények figyelembe vétele: A vállalatoknak mérlegelniük kell a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat és ezeket be kell építeniük üzleti stratégiáikba a környezeti fenntarthatóság biztosítása érdekében.

4. Az ESG-beszámolók nyilvánossága, korlátlan hozzáférhetősége bárki számára: A törvény értelmében a vállalkozások ESG beszámolóinak nyilvánosnak és korlátlanul hozzáférhetőnek kell lenniük mindenki számára, elősegítve ezzel az átláthatóságot és a nyilvános ellenőrzés lehetőségét.

Kötelezettségek

Az új ESG törvény számos kötelezettséget ír elő a vállalkozások számára, amelyek közül az alábbiak fontosak:

1. Kockázatkezelési rendszer létrehozása

• Ügyvezetésnek felelős személy kinevezése
• Kockázatkezelés beépítése az üzletmenetbe

2. Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása

3. Rendszeres kockázatelemzések elvégzése

• Rendszeres kockázatelemzés évente június 30-ig, vagy ha jelentősen megváltozik az ellátásilánc-struktúra

4. Megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben

• Nyilvános CSR stratégia készítése
• Rendszeres felülvizsgálat (legalább évente egyszer)
• Cselekvési kötelezettség a törvényi rendelkezések megsértése esetén, ha a cég környezetében tapasztalja

5. Az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

• Üzleti év zárását követő hatodik hónapban nyilvános közzétételi kötelezettség
• Intézkedések, tapasztalatok megosztása

6. Közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében

7. Belső panaszkezelési rendszer kialakítása

Nyilvántartások

A Hatóság nyilvántartást vezet az:

• ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eső vállalkozásokról
• Vállalkozások által készített ESG beszámolókról
• Akkreditált ESG tanúsítókról
• ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző természetes és jogi személyekről
• ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról
• ESG minősítőkről

Menedzsmentplatform

Egy új elektronikus felületen, az ESG Menedzsmentplatformon keresztül a vállalkozások digitális formanyomtatványon, díjmentesen készíthetik el, küldhetik be a Hatósághoz közzétételre az ESG beszámolójukhoz tartozó ESG tanúsítványukat. A vállalkozások központi azonosítási ügynök szolgáltatás révén férnek hozzá a platformhoz, amelynek adatbázisa közhiteles.⁴  

Összefoglalva

A 2023. évi CVIII. törvény tehát hivatott biztosítani, hogy a magyar vállalatok által nyújtott fenntarthatósági információk megbízhatóak, összehasonlíthatóak és átláthatóak legyenek az érdekeltek számára, ösztönözve ezzel a fenntartható üzleti gyakorlatok elterjedését, valamint támogatva a befektetők és más érdekelt felek tájékozott döntéshozatalát.

A vezetők számára kritikus stratégiai prioritássá vált a fejlődő fenntarthatósági szabályozások nyomonkövetése és az azokhoz való alkalmazkodás.  

Az Ingenium Alliance segít!

Cégünk elsősorban fenntarthatóságra szakosodott tanácsadói portfólióval rendelkezik, ezáltal megfelelő szakmai támogatást nyújt a vállalatok fenntarthatósági stratégiáinak elkészítésében. Az Ingenium Alliance ESG tanácsadás mellett ESG workshopokkal is támogatja a cégek felkészülését és segíti a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit.

‍