A 2024-ben bevezetett ESG törvény számos nagyvállalatot és teljes beszállítói láncokat érint. A november 19-én megjelent törvényjavaslat legújabb módosításai december elején láttak napvilágot. A módosítások célja, hogy reagáljanak a törvény januári hatályba lépése óta gyűjtött tapasztalatokra és tovább könnyítsék a vállalkozások fenntarthatósági kötelezettségeinek teljesítését.1
A 2024-ben hatályba lépett magyar ESG törvény2 az EU CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) magyar változata, amely kiterjeszti a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket. Célja a fenntartható finanszírozás és társadalmi felelősségvállalás ösztönzése, valamint a kockázatértékelés és a vállalatok objektív elszámoltathatóságának biztosítása. A törvény olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek segítik a magyar vállalatokat megfelelni az EU átláthatósági és jelentéstételi normáinak. Érinti a nagyvállalatokat, a KKV-kat, az ESG tanácsadókat, tanúsítókat, minősítőket (összefoglaló néven az ESG közreműködőket), szoftvergyártókat és oktatási intézményeket. A törvénnyel a hazai szabályozás a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelv hazai implementációjára is felkészíti a vállalatokat, amely jogszabályt 2026 júliusáig kell a nemzeti szabályozásokba átültetnie a tagállamoknak.
Az eredeti tervezet szerint a kötelező ESG beszámoló olyan közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra és nagyvállalatokra terjedt ki, amiknél háromból kettő teljesül az alábbiak közül (előző lezárt üzleti év alapján)3:
2024-es pénzpénzügyi év adatai alapján 2025-től:
A javaslat alapján azonban a jelentéstételi kötelezettség csak akkor vonatkozik bizonyos közérdeklődésre számot tevő vállalatokra, ha két egymást követő üzleti évben teljesíti a meghatározott határértékeket. Ennek eredményeként bizonyos közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok csak 2025-től lesznek kötelesek ESG beszámolót készíteni, a többi nagyvállalattal együtt.
Az új szabály lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozásnak nem minősülő cégek, akiknek nincsen jelentéstételi kötelezettsége az ESG törvény alapján, de önként vállalják az ESG adatszolgáltatást, vagy ezt jogszabály előírja nekik, azt a következők szerint teljesíthetik:
Továbbá, a módosítás szerint a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak kötelező ingyenes felkészítő programot biztosítani közvetlen beszállítóik számára a szállítói kérdőív kitöltéséhez.
Az ESG törvény eredetileg alapelvi szinten teszi kötelezővé a kettős lényegességi elemzést. A kettős lényegesség elve két tényezőt, a hatás lényegességet és a pénzügyi lényegességet ötvözi. Ez az elv a fenntarthatósági és ESG ügyek rendszerezését és fontosságának elemzését célozza.
Az elv szerint egy fenntarthatósági ügy akkor lényeges, ha (E) környezeti, (S) társadalmi, (G) vállalatirányítási vagy pénzügyi szempontból, vagy akár mindhárom alapján jelentős hatással van a vállalatra és környezetére.
A javaslat szerint a "kettős" szó elhagyásával egyszerűsítik az előírást, és innentől csak a lényegesség elvére hivatkoznak. Ez azonban nem szünteti meg a vállalkozások kötelezettségét, hogy megfelelő információkat szolgáltassanak. Továbbra is kötelező ESG beszámolóikban bemutatni a vállalatoknál felmerülő ESG kockázatokat, azok hatásait a környezetre és az emberekre, valamint a működésüket érintő fenntarthatósági kérdéseket. A módosítás elsősorban a szabályozás egyszerűsítésére irányul, de a jelentési kötelezettségeket lényegében valószínűleg nem változtatja meg.
Jelenleg az SZTFH felügyeli a vállalkozások fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségeinek teljesítését és az adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát.
Az SZTFH nyilvántartási és akkreditációs feladatai azonban módosulnak a vállalatok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, így az SZTFH a módosítás értelmében már nem vezet nyilvántartást az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintettekről, mert ezek az adatok a beszámolási kötelezettség részeként elérhetőek lesznek.
2026-tól a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek elmulasztásán túl az ESG törvénynek vagy más, vonatkozó jogszabálynak nem megfelelő ESG beszámoló benyújtása esetén is bírság szabható ki a vállalatokra. Így tehát nemcsak az elmaradt, de a nem megfelelő tartalmú ESG beszámolókért is szankcionál a Hatóság.
A módosítás megszünteti az ESG beszámolók közzétételére köteles vállalkozások nyilvántartását, pontosítja az ESG tanácsadók adatkezelési előírásait, és lehetővé teszi a korábban benyújtott ESG beszámolók módosítását, hogy azok jobban igazodjanak a vállalkozások gyakorlati igényeihez.
ESG szolgáltatáscsomagunk célja, hogy vállalatod zöld átállását támogassa. Ezzel versenypozíciód is megerősítheted a hazai és európai piacokon is.