Az ESRS (European Sustainability Reporting Standard, avagy Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabvány) a 2022-ben elfogadott CSRD (Corporate Sustainability Repording Directive- Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Direktíva) kiegészítése, amely három pontban foglalja össze a kettős lényegesség elvének mentén a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit1.
Az ESRS IG 1: Lényegesség értékelés dokumentum a kettős lényegesség elemzéséhez nyújt alapot egy keretrendszer és standardizált lépések bemutatásával és bevezetésével, példákon keresztül érzékeltetve a folyamatot.
Az ESRS IG 2: Értéklánc dokumentum a vállalati értéklánccal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeket foglalja össze.
Az ESRS IG 3: Részletes ESRS adatpontok dokumentum Excel formátumban összegzi a teljes ESRS Set 1 listát az egyes közzétételi és kapcsolódó alkalmazási követelmények alapján2.
A kettős lényegesség elve két lényegességi elem, a hatás és pénzügyi lényegesség összevonását jelenti. Célja a fenntarthatósági és ESG ügyek rendszerezésének és fontosságának elemzése.
Az elv szerint egy fenntarthatósági ügy akkor lényeges, ha valamilyen környezeti, társadalmi, vállalatirányítási (ESG) vagy pénzügyi szempontból - vagy pedig mindkettő szempontjából - lényeges hatása van a vállalatra és környezetére tekintve3.
A hatás lényegesség az ISSB-n (International Sustainability Standards Board- Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület) és az ESRS szabványok alapján rendszerezi a különböző ügyeket aszerint, hogy rövid-, közép vagy hosszútávon milyen hatást gyakorol a társdalomra vagy a környezetre.
A pénzügyi lényegesség azokat az ESG kockázatokat és a lehetőségeket foglalja magába, amelyek pénzügyileg lényegesek a vállalat számára (tehát vagy negatívan, vagy pozitívan befolyásolják a vállalat teljesítményét, finanszírozási helyzetét). A pénzügyi lényegesség részét képezi a befektetői és iparági referencia, valamint a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatás és a szabályozási környezet.
A magyar ESG törvény, amely a CSRD és ESRS hazai implementációja, 2024-től már érinti azokat a nagyvállalatokat, amelyeknél (a) 10 milliárd forintos mérlegfőösszeg, (b) 20 milliárd forintos éves nettó árbevétel, (c) 500 fő felett foglalkoztatotti létszám feltételek közül kettő esetben a vállalat értéke meghaladja a megfelelő küszöbértékeket. A törvény hatálya folyamatosan bővül, 2026-tól a kis- és középvállalkozások is kötelezettség alá esnek.
Az Ingenium Alliance Kft. ESG szolgáltatáscsomagja vállalatod alkalmazkodását segíti az új követelményrendszerekhez!