Mi a biogáz?

A biogáz egy megújuló energiaforrás, amelya szerves anyagok lebomlása során keletkezik mikrobák közreműködésével. A fő alapanyagai lehetnek állati hígtrágya, növényi- és vágóhídi hulladékok, energianövények, szennyvíziszap, valamint a kommunális szerves hulladék.

A biogáz összetételében főként metánt (45-70%) és szén-dioxidot (30-55%) tartalmaz. Ez a gázkeverék környezetbarát alternatívát kínál a fosszilis üzemanyagokkal szemben, és számos előnye van. A biogáz tisztításával biometánt is elő lehet állítani, amely teljes mértékben alkalmas a földgáz kiváltására hő- és áramtermelés során. Emiatt kulcsfontosságú szerepet játszhat a földgázimport csökkentésében, ezáltal erősítve az energiafüggetlenséget. A biogázfermentáció során keletkező biomassza maradéka komposztálható, ami hasznosítható a termőtalajok tápanyagellátására. A biogáz hasznosítása tehát környezetvédelmi és energetikai szempontból is értékes lehetőséget kínál.

A magyarországi biogáz üzemek

Magyarországon a biogáz üzemek főként villamos- és hőenergia termelésére összpontosítanak, más országoktól eltérően kevésbé terjedt el hazánkban a biometán előállítása és földgázhálózatba történő csatlakoztatása. Ugyanakkor Magyarországon két olyan létesítmény is működik, amelyek nem csupán zöldenergiaként hasznosítják atermelt biogázt, hanem speciális tisztítási technológiával biometánná alakítják azt. Ebben élen jár a Magyar Cukor Zrt. kaposvári biogáz üzeme.

Az országban jelenleg mintegy 72 biogáz üzem van, melyből 11 jelenleg nem működő, 55 jelenleg működő és 5 feltehetően működő, melyek sokszínű alapanyagok felhasználásával állítanak elő biogázt. Hatásfokot tekintve a növényi melléktermék főalapanyag mondható a legideálisabbnak, de az általános tapasztalatok alapján kevés olyan üzem van, amely kizárólag egyféle alapanyagra támaszkodik. Az üzemek hatékonyságát gyakran több alapanyag kombinációja biztosítja, és ezáltal a biogáz üzemek is többféle alapanyagra építenek. A hazai üzemek mintegy felében az elsődleges alapanyag az állati trágya, míg a szennyvíziszap is gyakran szolgál fő alapanyagként. Csak öt olyan üzem található Magyarországon, amelyek főként növényi alapú melléktermékekre támaszkodnak, és három olyan üzem, amely szerves hulladékokra épít. Magyarország teljes becsült biogáztermelésének elemzése rámutat arra, hogy az öt növényi alapú üzem jelentős szerepet játszik a teljes biogáztermelésben, évente közel 150 millió köbméter biogázt előállítva. Az országban található üzemek többsége kiserőmű, átlagos éves biogáztermelésük pedig 3-5 millió köbméter között mozog.

Főbb piaci kihívások

Az egyik fő kihívás jelenleg a biogázüzemek számára a megfelelő minőségű és mennyiségű olcsóalapanyag hiánya. Azokban az üzemekben, amelyek nem rendelkeznek önellátó alapanyagforrással, gyakran a hiányos alapanyagellátás vezet működésük felfüggesztéséhez. Ezt tovább súlyosbítja, hogy az élelmiszeripari felhasználásnak prioritása van a termőföldek kihasználásakor, ami megnehezíti az élelmiszertermeléshez használt növények alapanyagként való felhasználását. Továbbá, a biogáz üzem csak rendszeres alapanyag ellátás mellett tud megbízhatóan biogázt termelni, mivel a gyors leállítás és újraindítás nem megvalósítható a mikrobiológiai egyensúly kialakulása miatt, ami időigényes folyamat és a fermentáció 60-70 napot is igénybe vehet.

Ezenfelül logisztikai szempontból sem mindig gazdaságos az alapanyagok szállítása a biogázüzemekbe, különösen olyan területeken, ahol az alapanyagokat termelőforrások nagyon szétszórtak vagy aprózódottak, hiszen gazdaságilag csak 25-50 kilométeres rádiuszban éri meg az alapanyagokat összegyűjteni és beszállítani.

2030-as kilátások: Mekkora a teljes potenciál?

A 2020-as Nemzeti Energia Stratégia 2030-ashazai biogáz- és biometán potenciált évi 85-100 millió köbméterre tervezi,amely a földgázfogyasztásunk 1%-át fedezi. A Klímapolitikai Intézet optimista becslése szerint ez az érték 2,4-2,5 milliárd köbméter is lehet, amely szerintük a következő évtized kezdetére reális célnak tekinthető. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), 118 PJ-ban határozta meg a hazaibiogáztermelési kapacitás határait, amellyel nagyjából 1,62-2,5 milliárdköbméter földgázt lehetne kiváltani.

Saját felmérésünk eredményei alapján a becsült biogáz és biometán termelés 2030-ban 378 millióköbméterre tehető a jelenlegi piaci tényezők figyelembevételével. A kedvező szakpolitikai intézkedések bevezetése és a biogáz erősebb támogatottsága esetén valószínűbb, hogy a termelés elérheti a 450-500 millió köbmétert, ami a megújuló energiaforrások 17%-át is kiteszi. Ez a megközelítés részletesebben árnyalja a biogázpiac jövőbeli kilátásait.

A biogáz és biometán termeléstámogatottságának növelése nemcsak a környezetvédelemhez járulhat hozzá, hanema hazai energiafüggetlenséget is növeli. Ez a megújuló energia-típus egyre jelentősebb szerepet fog kapni a jövőben, hiszen a fenntartható energiaforrások iránti globális igény és az energiastratégiák átalakulása alapján a biogáz kulcsfontosságú szereplője lehet a következő évtizedek energetikai kihívásainak megoldásában.