Az ESG-szabályozás uniós háttere

Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők) és a fenntarthatóság a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait értékeli, törekedve a hosszú távú gazdasági stabilitásra, ökológiai egyensúlyra és társadalmi igazságosságra.

Az NFRD lefekteti a nem pénzügyi jelentéstétel alapjait

Eddig az NFRD, vagyis a Non-Financial Reporting Directive (Nem Pénzügyi Beszámolási Irányelv) az Európai Unió által bevezetett jogszabály volt életben, amely nagyvállalatokat kötelez arra, hogy jelentést tegyenek társadalmi és környezeti teljesítményükről, valamint vállalatirányítási gyakorlataikról.

Életbe lép a CSRD

A CSRD, vagyis a Corporate Sustainability Reporting Directive (Vállalati Fenntarthatósági Irányelv) az Európai Unió által kibocsátott új jogszabály, amely a korábbi NFRD (Nem Pénzügyi Jelentéstételi Irányelv) szabályozását váltja fel és bővíti ki. A CSRD célja, hogy tovább növelje a vállalatok átláthatóságát a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban, szigorúbb követelményeket bevezetve a fenntarthatósági jelentéstételre.

Fő különbségek a CSRD és NFRD irányelvek között

       - Bővített hatály: Az NFRD nagy nyilvános érdeklődésre számot tartó vállalatokra, köztük az EU-ban jegyzet tvállalatokra vonatkozik, amelyek meghatározott méretküszöböt meghaladják,összesen mintegy 11,000 vállalatot érintve. A CSRD több vállalatra vonatkozik,beleértve az összes nagyvállalatot az EU-ban, függetlenül attól, hogy tőzsdeitársaságok-e, valamint kisebb, közepes méretű vállalkozásokra (KKV-k) is, amelyek tőzsdén vannak jegyezve. Ez MINTEGY 50,000-re növeli azoknak a vállalatoknak a számát, amelyeknek fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.

        - Szigorúbb jelentéstételi követelmények: A CSRD részletesebb iránymutatásokat és standardokat vezet be a fenntarthatósági információk jelentéstételére, célzottabban meghatározva, hogy a vállalatok milyen információkat kell, hogy közöljenek. Ez magában foglalja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők részletes ismertetését.

        - Audit követelmény: A CSRD értelmébena vállalatoknak nem csak jelentést kell tenniük fenntarthatósági teljesítményükről, de ezeket a jelentéseket külső auditnak is alá kell vetniük, ami növeli a jelentéstétel hitelességét és megbízhatóságát.

      - Egységesített jelentéstételi keretrendszerek: A CSRD a fenntarthatósági jelentéstételhez új, egységes európai szabványok bevezetését tervezi, míg az NFRD esetében a vállalatok széles körben választhattak a jelentéstételi keretrendszerek között.

Jelentéstételi szabványok

A fenntarthatósági jelentéstételi szabványok célja, hogy segítsék a vállalatokat és szervezeteket abban, hogy átláthatóan és összehasonlítható módon számoljanak be az ESG teljesítményükről. Ezek a szabványok keretrendszereket és irányelveket biztosítanak a fenntarthatósági információk gyűjtéséhez, elemzéséhez és közzétételéhez, elősegítve ezzel a felelősségteljes üzleti gyakorlatokat és a fenntartható fejlődést.

A legelterjedtebb jelentéstételi szabványok:

           - GRI (Global Reporting Initiative): A GRI az egyik legismertebb nemzetközi szabvány, amely egy átfogó keretrendszert kínál a gazdasági, környezeti és társadalmi hatások jelentésére.

           - SASB (Sustainability Accounting Standards Board): A SASB ágazat specifikus szabványokat fejlesztett ki, amelyek a pénzügyiszempontból lényeges fenntarthatósági tényezőkre összpontosítanak. Célja, hogy segítse a vállalatokat abban, hogy a befektetők számára releváns és hasznos fenntarthatósági információkat közöljenek.

           - TCFD (Task Force on Climate-related FinancialDisclosures): A TCFD ajánlások azokra a vállalatokra összpontosítanak, amelyek jelenteni kívánják klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázataikat és lehetőségeiket.

ISSB (International Sustainability Standards Board) egy globális szabványalkotó testület, amelynek célja egységes, világszerte alkalmazható fenntarthatósági jelentéstételi szabványok létrehozásaa vállalatok fenntarthatósági teljesítményének átlátható és összehasonlítható bemutatása érdekében.

A CSRD új uniós szabványa

Az ESRS,azaz az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (European Sustainability Reporting Standards), egy sor újonnan kifejlesztett szabvány, amely a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételének kereteit határozza meg az Európai Unióban. Ezek a szabványok részét képezik a CSRD végrehajtásának.

Az ESRS szabványokat úgy tervezték, hogy konkrét útmutatást nyújtsanak a vállalatok számára arra vonatkozóan, hogy miként kell jelentést tenniük fenntarthatósági teljesítményükről a CSRD keretein belül.

Az ESRS ésa CSRD közötti kapcsolat tehát abban áll, hogy az ESRS biztosítja a metodológiai keretet és azon konkrét elvárásokat, amelyek alapján a vállalatoknak meg kell felelniük a CSRD által előírt jelentéstételi kötelezettségeknek.

ESG és a jogszabályi keretek, jelentéstétel Európában

Az uniós országok elemzése alapján kijelenthető, hogy koherens ESG-értelmezés egyik országban sincs. Az NFRD-implementációja, amely a CSRD direktíva jogelődje volt, minden országban bevezetésre került 2018-ig. Azok azországok, akik a 2014-es NFRD uniós irányelvet hamar átültették nemzeti törvénykezésükbe,  várhatóan a CSRD implementációját is hatékonyabban viszik véghez. Ugyan az Egyesült Királyságnem esik a CSRD hatálya alá, mint tagállam, egységes jelentéstételi szabványravaló áttérés várható, az uniós ESRS-hez hasonlóan.

A General Reporting Initiative (GRI) az egyik legrégebbi szabvány, Európában sok tagállam elsődleges jelentéstételi szabványának tekinthető. A GRI mellett a befektetői elvárásokra való tekintettel az SASB-standardok szerinti jelentéstétel is elterjedt.

A vizsgált országok ESG-keretrendszereinek értékelése:

·       Fejlett ESG-keretrendszer: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia,Németország, Svédország

·       Fejlődő ESG-keretrendszer: Ausztria, Csehország, Olaszország,Spanyolország

A fejlett keretrendszerek közül Finnország és Svédország különösen előrehaladottnak mondható. Finnországban és Svédországban a Nordic Sustainability Reporting Standards keretében a KKV-k számára is fogalmaznak megajánlásokat a könyvvizsgáló cégek óta. Finnországban a teljes fenntarthatóság elérése 2019 óta konkrét cékitűzésként van jelen az ország irányításában. Svédországban az NFRD átültetése hamar megtörtént, az uniós tagállamokhoz képest. Hollandiában a KKV-k proaktivitása figyelhető meg, fenntarthatósági jelentéseket a törvényi kötelezettség alá nem esők is közzétesznek. Németországban a German Sustainability Code nemzeti ESG-keretrendszer definiálja az ESG-t.

A fejlődő országok jellemzően 2017-2018-ban implementálták az NFRD rendelkezéseit. Ezekben az országokban jellemzően nincs koherens ESG-definíció a törvényhozás szintjén. A CSRD átültetése várhatóan később megy végbe, mint a fejlett keretrendszerrel rendelkező európai országokban.

Hazai várakozások az ESG-törvény végrehajtásában

A Corporate Sustainability Reporting Directive kötelező nemzeti szintű implementációja 2024 július 6-ig zajlik le. Magyarországon az átültetést a 2023. évi CVIII. törvény hajtotta végre, ám a törvény konkrét végrehajtása egyelőre nem jelent meg. Mivel 2024. január 1-jétől a közérdeklődésre számottartó nagyvállalatok már a törvény hatálya alá tartoznak, számos hazai céget érint a szabályozásbeli változás. A nagyvállalatoknak 2025-ös üzleti évükről első alkalommal 2026-ban kell fenntarthatósági jelentést tenniük. A kis- és középvállalkozások ugyan először csak 2027-ben kell jelentsenek 2026-os üzleti évükről a törvény értelmében, érdemes minél előbb megkezdeni a felkészülést a hatékony mérési és jelentéstételi rendszer kialakítása érdekében.

Cégünk elsősorban fenntarthatóságra szakosodott tanácsadói portfólióval rendelkezik. Az Ingenium Alliance fenntarthatósági üzletfejlesztés, tanácsadás mellett ESG-képzésekkel is támogatja a cégek felkészülését és segíti a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit.

‍