2024. január elsején életbe lépett a magyar ESG törvény, amely a 2023-banelfogadott Uniós direktíva, a CSRD- Corporate Sustainability Reporting Directive, Fenntarthatósággal Kapcsolatos Vállalati Beszámolásról szólóirányelv- magyar implementációja. Azonban nem a magyar ESG törvény az első, hasonlóan átfogó, a vállalati ellátási láncra kiterjedő fenntarthatósági megfelelési rendszer.

A német ellátási lánc átvilágításáról szóló törvény (LkSG)

Az LkSG előírja, hogy – 2023. évtől a 3000 főt, míg 2024. évtől a legalább 1000 főt foglalkoztató német vállalatok egy előre meghatározott kritérium rendszer alapján végezzenek auditálást a beszállítói láncukhoz tartozó partnereiken. A vizsgálat választ ad arra, hogy a beszállítók milyen mértékben felelnek meg az előre meghatározott környezetvédelmi (E) - és társadalmi (S) szempontoknak, -melyekaz ESG modell két pillérét képezik -, a vállalatirányítás (G) szempontok mellett.

Az érintett vállalatoknak kötelező évente a beszállítói láncukról jelentéstkészíteni, valamint kockázatkezelési és megelőzési lépéseket tenni azellenőrzések során felmerülő negatív társadalmi vagy környezetvédelmijelenségekre reagálva.

A beszállítóknak nyersanyag-felhasználásukról, a beszerzett nyersanyagok eredetéről és az alkalmazott technológiákról kötelező jelleggel nyilatkozniuk kell. Az audit során ellenőrzés alá vonják a megfelelő munkakörülmények biztosítását és az alapvető emberi jogok betartását is.¹

Miért kell ezzel foglalkozni?

Mivel a német törvény a beszállítói láncok tagjaira is kiterjed, minden olyan magyar cég is hatálya alá esik, amely német anyacég tagvállalata, vagy német cég beszállítója. Jelenleg Magyarországon több, mint 3000 német tulajdonban álló cég működik, nagyjából 250.000 főt foglalkoztatva, nem számítva a német cégeknek beszállító magyar vállalatokat, akik így nagyrészt a törvény hatálya alá esnek.²

Az érintett magyar cégeknek így azonosítania és kezelnie kell az emberijogokkal és környezettel kapcsolatos kockázatokat.³

A magyar cégek egy részének így nemcsak a 2024-től hatályos magyar ESG törvényelőírásainak, de a német törvénykezésnek is meg kell felelnie.

Azonban, míg a német törvény a Környezetvédelmi (E) és Társadalmi (S) szempontokra helyezi a legtöbb hangsúlyt, addig a magyar ESG törvényben a Vállalatirányítási (G) szempont is nagy szerepet kap.

Azok a magyar vállalatok, amelyek nem tudnak megfelelően felzárkózni és alkalmazkodni a bevezetett új jogszabályi környezet teremtette feltételeknek lemaradnak a piaci versenyben.

Hol segít az Ingenium?

ESG képzéseinkkel munkatársaid részére nyújtunk segítséget a törvényi előírások helyes értelmezésében, a jogszabályok közötti eligazodásban,ezáltal az új feladatok meghatározásában. ESG tanácsadási szolgáltatásunkkal támogatjuk a változásokhoz történő alkalmazkodást.

‍